yaeyamai hirek

Draga Hirlevelet Olvaso Barataink!!!


Epp miota elkezdodott a nyar es egyre kalandosabb az elet, nem irtunk hirlevelet... bar ket megkezdett hirlevel is lapul a tarsolyunkban, ugyhogy majd igyekszunk bepotolni! Eloszor is nagyon koszonjuk a nevnapi es hazassagi evfordulos koszonteseket minden formaban, nagyon jol esett, hogy ilyen sokan gondolnak rank otthon!!!!! (itt nevnapot nem unnepel senki, a hazassagi evfordulonk meg ugyan ki tartana szamon...)

Most eppen Okinawa (ami egyebkent is Japan "melekszigete") mellekszigeteinek a mellekszigetein barangolunk, nev szerint a Yaeyama szigeteken, Okinawarol 14 orat hajoztunk ide (nem tudom, hogy ezt a "vilagvegeseget" lehetne-e meg fokozni). A jelek szerint nem sok feherember jart meg erre, mert nagyon megbamulnak az utcan es ugy neznek, mintha kisertetet latnanak, ha megszolalok japanul. Meg az okinawai nepdalaikat is tudom, ezzel aztan vegkepp hatalmas sikert lehet aratni :D.

Csendes pici szigetek ezek, alomszep azurkek tengerrel, korallokkal, egyszeru halaszemberekkel es -bar ok nagy buszken a japan dzsungelnek nevezik ezeket a tenyleg vad es buja novenyzettel szinte az atjarhatatlansagig benott szigeteket- en inkabb dzsumbujnak mondanam... vannak itt oriasi fak, sziklak, vizesesek, mangrove-erdok, szoval minden olyasmi, amivel egy hozzam hasonlo magyar halandonak meg nem nagyon volt alkalma talalkozni. Az elmult napokban satoroztunk a tengerparton, ahol ejszaka a csillagos egbolt lelegzetelallitoan kozelinek tunik. Megjartuk Taketomi szigetet is, ami egy 5km-es ici-pici skanzen jellegu sziget, ahol meg megoriztek a haboru elotti hagyomanyos okinawai hazikokat (egyebkent minden mindenhol beton-ez elegge hervaszto...). Hunor szerint ettol olyan, mint aprajafalva :D. Ici-pici piroscserepes fahazikok termeskokeritessel, amin burjanzik ezerfele szinben a hibiszkusz. Feher homokos utak, amiken a nosztalgiazni vagyo turistak bivaly vontatta szekeren docoghetnek vegig. A szigeten elvileg tilos a satorozas, dehat... a kalandvagyo magyar mit is tehetne mast, mint ejszaka leoson a tengerpartra, felhuzza a satrat es reggel koran osszepakol :)...
Iriomote szigetet is bejartuk, ez a leglegleg dzsungel Japanban - hat tenyleg van benne valami... A sziget meglehetosen nagy, talan 100km is megvan, de alig laknak rajta emberek, ket kis telepules a deli es az eszaki kikoto mellett egy-egy, a sziget belseje pedig suru erdo. Epsegben megusztuk, pedig volt egy eleg vakmero turank is mangrove erdon, mocsaron, sziklakon keresztul egy olyan 60m magas vizeseshez, ugyhogy amennyire tolem tellett igyekeztuk "megelni a dzsumbuj-elmenyt", ha mar itt vagyunk :D.
Ishigaki szigete is gyonyoru, ez a Yaeyama szigetek "foszigete", itt meg varos is van, ami azert nagy szo a helyi viszonok kozt :)).
Sajnos tegnap megerkezett egy eleg eros tajfun ide, ugyhogy a tovabbi turistatevekenysegnek lottek. Eleg kemeny volt ma. Minden bezart, boltok, benzinkutak, kikotok es meghalt a varos egy napra. Eloszor azt hittem, hogy 50-nel fuj a szel, mert ezt irtak ki mindenfele, ugy voltam vele, az nem is nagy szam, mig ra nem jottem, hogy a mertekegyseg m/s... tenyleg iteletido volt, ilyet meg azt hiszem nem is lattam. Mi bereltunk egy autot itt ishigakin, ez bizonyult a legolcsobb szallasnak (eredetileg satorozasra szamitottunk..), persze a legkisebb auto a legolcsobb, de ez nem tul kenyelmes hosszu tavon... namindegy, atveszeltuk. Sokat dumcsiztunk a kocsiban, megbeszeltuk az itt toltott ev emlekeit, Hunor naplot irt, neha megvigasztalt, mikor nagyon elkeseredtem, hogy mieeeeeeert kelett, hogy epp itt erjen minket a tajfun. Hat igy. Mostmar csak az eso esik, es ha minden jol megy nemsokara hazakeveredunk ujra nakagusukuson falvara, hogy ott eltoltsuk az utolso 9 napunkat a hazautazas elott...
tajfunnal vagy tajfun nelkul, nagyon megszerettuk okinawat, a szigeteket, a tengert, de mar vagyunk haza is, kozetek!!!!!!
soksoksok puszi
teodora es hunor