hírlevél8

Jaaaaaaaaaaaaaaaaaj, és azt el is felejtem mondani, hogy fogytam vagy 4 kilót… hm, hogy miért is? Laina, a tahiti lány elkezdett nekünk tahiti táncot tanítani, amibe én rögtön beleszerettem. Elég kemény edzés, a lényege, hogy deréktől lefelé és térdtől felfelé mozog csak az ember, úgyhogy pont jó helyre megy a kiképzés. Ja, és ezen kívül szerintem gyönyörű is. Mivel ezen a hétvégén volt a külföldi diákok fesztiválja itt az egyetemen, felléptünk, és erre minden egyes nap gyakorolnunk kellett. Nahát ez megtette a hatását és levitte a kilókat J. Hunornak meg csak dagadt a melle a büszkeségtől, ahogy nézett minket táncolni…hihihi… Az egész projektben az tetszett talán a legjobban, hogy 6-an voltunk, 6 nő, a világ különböző ponjairól. Van Laina, a tanárnőnk, aki már maga egy komoly egyveleg: francia apa és tahiti anya gyereke, és Elefántcsontparton nőtt fel. Van egy mongol lány, Mai, aztán Prettika a Fidzsi szigetekről, Anya, aki orosz, Lesila, aki tonga-i és én, magyar színekben. Mindannyian teljesen különbözőek vagyunk, mindannyian a magunk defektjeivel: egyiknek a fenek nagy, másiknak a combja vastag, a harmadik pici… és az összhatás mégis annyira szép. VILÁG TÖKÉLETLENÜL GYÖNYÖRŰ NŐI EGYESÜLJETEK!!! :) :) :)

Már voltam egyszer, mikor először voltam Japánban egy ilyen nemzetközi fesztiválon, ahol mindenki bemutathatja a kultúráját és nagyon élveztem, úgyhogy ezt a mostanit is már alig vártam! Volt indonéz, kínai, maláj, thai kaja (hüüü… és én ezt mind végigkóstoltam táncolás előtt… J), a színpadon pedig szamoai tánc, dél-amerikai fiesta, mongol lantjáték, hastánc, hogy azért mi se maradjunk alul, magyar népdal… rengeteg szín – harmóniában.